Ne érje meglepetés - készítse fel időben vállalkozását a plázastopra!

 Plázastop – mit kell tudni róla?

A „plázastop” köznyelven ismert szabályozás valójában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Éptv.) IV/A fejezetén alapul. Célja – a 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanok (plázák, hipermarketek, áruházak) – szabályozott fejlesztése, áthelyezése és funkcióváltása.

Szabályozási háttér

•  Éptv. IV/A fejezet – speciális előírások a nagyobb kereskedelmi építményekre, építési engedély‑ és rendeltetésmódosítási követelmények

• 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet – részletes rendeltetésmódosítási eljárási szabályok

• 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet– előzetes szakhatósági kérelem és eljárási dokumentáció, bizottsági bevonással

 Mely esetekben vonatkozik a plázastop?

​

• Új építés, bővítés, átalakítás: 

Amennyiben a kereskedelmi rendeltetésű alapterület meghaladja a 400 m²‑t, kötelező rendeltetésmódosítási eljárás, amely során az illetékes Kormányhivatal szakhatósági engedélye szükséges, még építési engedély nem szükséges esetén is.

• Nem engedélyköteles belső átalakítások:

Például válaszfalak mozgatása, belső téralakítás belül – ha eredményeképpen a kereskedelmi rendeltetésű rész eléri a 400 m²-t, automatikusan engedélyköteles.

Jövőbeni változások (2025-től tervezett szigorítások)

A legújabb rendelettervezetek alapján – melyek társadalmi egyeztetés alatt állnak – további adminisztratív követelmények várhatók:

• Az új tulajdonosoknak vagy bérlőknek is engedélyt kell kérniük használatba vétel előtt, még ha a kereskedelmi profil nem változik

• Az engedély végrehajtása személyhez kötött lehet: az új használó tevékenysége csak engedély birtokában folytatható,

• A belső átalakítás, még egy egyszerű válaszfal mozgatása is engedélyköteles lehet

Ezek a javasolt módosítások jelentős adminisztratív terhet jelenthetnek, lassíthatják a kereskedelmi ingatlanhasznosítást, és hatással lehetnek a beruházói kedvre és az ingatlanpiac dinamizmusára.